A katonai műveletek engedélyezésének szabályaival kapcsolatban a jövőben nem kötné a parlamenti kétharmadot az Alaptörvény, az uniós hitelfelvételek ügyében viszont saját kezét kötné meg a kormány az újabb alkotmánymódosítással.
Fideszes és KDNP-s képviselők nyújtották be az Országgyűlésnek azt a három javaslatot, amelyekkel ismét – immár összesen tizenhárom alkalommal – módosítanák az Alaptörvényt. Az elnöki kegyelem szabályainak változása mellett a kormány megkötné saját kezét az uniós hitelfelvételek ügyében, szabadabb kezet kaphat viszont a katonai műveletek engedélyezésére. Ha a Parlament elfogadja az újabb fideszes alkotmánymódosító javaslatokat, akkor már tizenharmadik alkalommal módosíthatják az Alaptörvényt. Az új alkotmányt 13 évvel ezelőtt, 2011 áprilisában fogadtak el, így el lehet mondani, hogy átlagosan évente módosította azt az Országgyűlés fideszes többsége, annak ellenére, hogy az elfogadásakor „gránitszilárdságúnak” szánták.
A három módosító javaslat egyike az elnöki kegyelemmel kapcsolatos, korábban a miniszterelnök által bejelentett változtatás: a jövőben nem lesz lehetősége az elnöknek, hogy kiskorúak ellen elkövetett szándékos bűncselekmények esetében kegyelmet adjon. Ez volt a kormány válasza a kegyelmi botrányra, majd később a javaslatot kiegészítették azzal, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzésére a jövőben nem lesz szükség az elnöki kegyelem esetében. Varga Judit volt igazságügyi miniszternek azért kellett távoznia a Fidesz tervezett európai parlamenti listájának éléről, mert ellenjegyezte K. Endre kegyelmi kérvényét. A jövőben az igazságügyi miniszterek már nem lesznek érintettek a köztársasági elnök kegyelmi döntéseiben. Ezzel egy régóta tartó magyar közjogi hagyomány szakad meg, az államfő kegyelmi döntéseiért a politikai felelősséget már nem a kormány viseli.
Ez a módosítási terv nem számított újdonságnak, de két másik javaslatot is benyújtottak Kósa Lajos és Tessely Zoltán fideszes képviselők. Az egyik, Tessely Zoltán által benyújtott javaslat szerint a jövőben kétharmados törvényben szabadon alakítható lenne, hogy milyen szabályok szerint engedélyezheti a kormány a katonai műveleteket. Eddig az Alaptörvény szabályozta a kormány és az Országgyűlés szerepét. Ám a mostani javaslat törölné az Alaptörvény „Döntés katonai műveletekben való részvételről” című, 47. cikkének teljes tartalmát. A helyébe az a rendelkezés lépne, hogy a jövőben kétharmados törvény szabályozza ezeket az engedélyezési folyamatokat. Az Alaptörvény mostani rendelkezései szerint egyes esetekben a kormány, más esetekben az Országgyűlés hozza ezeket a döntéseket, és beszámolási kötelezettséget is előír a kormánynak Országgyűlés felé. Mivel az indoklás úgy szól, hogy „a háborús helyzethez alkalmazkodni kell, és gyors reagálásra van szükség”, feltételezhetően a kormány mozgásterét növelheti az új jogszabály a parlamenti döntések rovására.
Mivel azt egyáltalán nem lehet tudni, hogy mit tartalmazhat a tervezett kétharmados törvény, így Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy mik a Fidesz szándékai a módosítással. Arról viszont vannak elképzelései, hogy milyen célt szolgál a Kósa Lajos által benyújtott másik módosítás: ebben kétharmados parlamenti jóváhagyáshoz kötnék az uniós hitelfelvétellel és garanciavállalással kapcsolatos döntéseket. – Ez egy politikai döntés. A kormány azt akarja, hogy a saját keze meg legyen kötve: az uniós hitelfelvétellel kapcsolatos vitákban így hivatkozhat majd arra, hogy a Parlament jóváhagyására van szüksége, mert másképp az alkotmány nem teszi lehetővé a döntéshozatalt. Miközben megengedte, csak most úgy módosítják, hogy ne engedje – vélekedett Szentpéteri Nagy Richárd.
A helyzet egyébként hasonló volt a svéd NATO-csatlakozás ügyében is: ezt már eleve csak a Parlament ratifikálhatta, és a kormány képviselői sokáig arra hivatkoztak, hogy a Fidesz-frakciónak fenntartásai vannak, miközben korábban a fideszes többségű Parlament soha nem akadályozta érdemben a kormány szándékait.
