Noha egy év telt el az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a hazai nemzetiségi választást elmarasztaló döntése óta, a magyarországi nemzetiségek bizottsága – mint az Országgyűlés legilletékesebb bizottsága – még egyetlen napirendi pontot sem szentelt az ügynek. Sőt: amikor Semjén Zsolt volt a bizottság vendége, akkor sem vesztegettek egyetlen szót sem az ítéletre. Holott az előírta a választási törvény megváltoztatását.
A szóban forgó nemzetiségi bizottságnak 11 nemzetiség egy-egy szószólója, illetve a németek kedvezményes országgyűlési mandátummal rendelkező képviselője, Ritter Imre a tagja. A bizottság kényes témát kerülgető magatartása azért figyelemre méltó, mert éppen a nemzetiségi szószólók megválasztását illetően fogalmazta meg kifogásait az európai uniós bíróság, sőt kimondta: meg kell változtatni a választási törvény nemzetiségi választást szabályozó részét. Az ítélet szerint ugyanis sérül a választás titkossága, mivel a nemzetiségi listára szavazóknak nincs lehetőségük választani a listán szereplő személyek között. Vagyis az lesz a szószóló, aki a lista első helyén áll. Továbbá az EJEB szerint aggályos, hogy a nemzetiségi lista-szavazásra regisztrálóknak le kell mondaniuk a pártlistára voksolásról; illetve hogy a 13 törvényben elismert nemzetiségből 11-nek a számosságuk miatt nincs esélye, hogy – a német közösséghez hasonlóan – kedvezményes országgyűlési mandátumhoz jusson.
• Hogyan szivárgott meg mégis a bizottságba az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése?
• Miként reagált Koranisz Laokratisz görög szószóló, amikor interjút kértünk tőle?
• Kaptunk-e tájékoztatást Ritter Imre bizottsági elnöktől?
• Miért állítja Paulik Antal szlovák szószóló, hogy a bizottságnak egységes álláspontot kellene kialakítani?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
